A második hajbeültetés műtét után 10 hónappal készült képek
Második műtét után 4 hónappal
A második műtét óta eltel 4. hónapban a HairHungary kontrollvizsgálatán készül képek.
Félidőben - műtét után 6 hónappal
Szeptemberben végre elmondhattam, hogy hajam visszanyerte korábbi formáját, és elöl lényegesen dúsabb, mint korábban volt. Miután már nem spórolok olyan intenzíven a hasamon, mint az első hónapok során, már nem dicsérnek meg kissé kétértelműen ismerőseim: - Nahát hogy te milyen szépen lefogytál… és a hajad, milyen férfiasan rövid… a színed meg olyan, mint a németeké, olyan szép fehér…
Most már könnyebb a dolgom, július 01-től teljes állásban dolgozom – az árvíz miatt így is 1 hónapot csúszott a hivatalos eljárás. Ezen felbátorodva szert tettem egy beépített szekrényre és egy komplett konyhabútorra – amelyeknek újonnan ugyan csillagászati az ára, de 2 év alatt, részletekben ki tudom fizetni. Hiába, ha vendégeket is akarok fogadni, nem mutathatok nekik egy szerzetesi cellát, néhány kopott, NDK-s bútorral berendezve. A függönyök is a helyükön vannak, szerencsére akadt szép és olcsó a választékban.
A kezdeti nyelvi nehézségek, amelyek eleinte kissé ijesztőek voltak, néhány hónap alatt elolvadtak. Így többször is tréfálkoztam az itteniekkel, milyen jó ez a globális felmelegedés, nem vagyok egyedül – velem jött a magyar időjárás is. Ennek ők nem örültek annyira – nem szokták meg sem az augusztusi hőséget, sem a szeptemberi hideg éjszakákat. Mivel közelebb van az óceán, az itteni időjárás néhány fokkal mindig enyhébb, mint otthon. Némileg több az eső is, bár az utóbbi években sokkal hektikusabban jön a csapadék, és több a vihar is, mint korábban.
Hajbeültetés után 6 hónappal
hajátültetés után 4 hónappal
A június több meglepetést is hozott. A hajam tovább erősödött, ám talán kicsit lassabban, mint szerettem volna. Ennyi idő után már úgy éreztem, egész sörénynek kellene lobogni a fejemen, de még messze voltam korábbi állapotomtól.
Lakásom fényviszonyai szépen javultak, miután már nem csak egy állólámpa világított a hálószobában, hanem mindenütt fel lettek szerelve a csillárok. A sok májusi eső, ami a hegyekben még bőségesebb volt, mint itt Szászország közepén, meghozta a júniusi árvizet. Nem csak a Duna áradt délen, hanem a Mulde folyó is, ami átfolyik Döbeln város központján – így aztán egy méter magasan elborította a belvárost. Mi még viszonylag jól jártunk, mert 30 km-rel lejjebb, ahol még két folyó rásegített az áradásra, már sokkal magasabb volt az ár, és több kárt okozott a városokban. Szerencsére én egy dombon lakom, a város peremén, így messze elkerült a baj. Ám emiatt több napon át nem rendeltünk, mivel a rendelőben nem volt villany, és csak óriási kerülőkkel lehetett a város ép részeit megközelíteni.
Magyarországon már rég megtanultuk: aki ártérre építkezik – magára vessen. Itt meg az egész 200 éves városközpont ártéren van. Valószínűleg föl kellene venniük a kapcsolatot a magyar mérnökökkel, hátha magasabbra építenék a gátakat, és talán nagyobb árteret is hagyhatnának a folyóknak… Drezdában az Elba folyó művelte ugyanezt, ám szerencsére messze elmaradva a 2002-es pusztítástól. Azt mondják, azért volt most kisebb az ár – mert beszüntették a tarvágásokat, és az erdők 11 év alatt szépen megerősödtek a hegyekben.
Íme egy kép hogyan festek 4 hónappal a hajbeültetés műtét után.
3 hónappal a hajátültetés után
Ismét eltelt egy hónap. A csere autó jobban húzott, és némileg kényelmesebb is volt, mint az eredeti. Ám ennyi idő alatt még a régit is megcsinálták – ideje volt hát, hogy visszamenjek érte. Május elsején Németországban utaztam. Napközben kellemes tavaszi idő volt, az ég ragyogó kékjét időnként felhők takarták el. Éjjel pedig menetrendszerűen megérkezett a kincset érő tavaszi eső.
Növekedésnek indult új hajszálaim azonban mit sem törődve a tavasszal, szépen kihullottak… Ezen azonban nem lepődtem meg, mert a klinikán előre figyelmeztettek rá. Akkor még erősen hittem, hogy én majd kivétel leszek, és nekem minden úgy marad, ahogy beültették, ebben azonban én sem voltam kivétel. Nem egyszerre történt a dolog, hanem észrevétlenül, lassanként. Leginkább abból vettem észre, hogy tovább növekvő hajam ismét régi formáját kezdte fölvenni: hátul és oldalt sűrű, elöl pedig jóval ritkább, rövidebb és gyengébb volt.
Hétvégén visszajöttem Magyarországra. A Dunántúl északi részén még nem volt különösebb okom a meglepődésre, de az Alföldre érve egészen elképedtem: Itt száraz, nyárias meleg fogadott, a természet pedig majd elepedt egy kis nedvességét. Mindenhol tömény virágillat dőlt be az autó ablakán, mintha a növények versenyt futnának az életért. Egészen rám nehezedett ez a korán jött Afrikai meleg. Mikor hazaértem, azonnal locsolni kezdtem még tél végén ültetett növényeimet, mert láthatóan szenvedtek a szomjúságtól. Ám a család egészen jó hírrel fogadott. Mint elmondták - a homlokom középső részén, ahol a hajbeültetés történt, sok apró fekete hajszál kandikál kifelé - egészen sűrűn és fiatalosan. A korábban kihullott hajszálak ezzel ellentétben hosszúak és feltűnően vékonyak voltak, néha az az érzésem támadt, hogy talán nem is igaziak. Ezek az újak azonban vastagok, sötétek és egyöntetűen egészségesek. Egyelőre tehát minden úgy zajlott, ahogy előre megmondták, és ahogy remélni szerettem volna…
Hajátültetés után 3 hónappal
Vasárnap délután hazai finomságokkal megrakodva indultam vissza a hűvös tavaszban szendergő távoli Szászországba. A megjavított Skoda hajnali kettőre már távoli szállásom előtt pihent.
Az első hét húzós volt
Az első hét valóban húzós volt. Nem csak azért, mert kiment az érzéstelenítő hatása, de azért is, mert éjszakánként összevéreztem a párnámat. Pontosabban a hátamon fekszem éjjelente, és a tarkómon lévő sebek nedvet eresztettek. Az ébredés mindig fájdalmas volt, mert föl kellett emelnem a fejemet. Ezért puha törülközőt tettem a párnára, amit naponta cseréltem.
Sapkát a műtét után 2 hétig nem húzhattam, a fejbőrömet pedig fiziológiás sóoldattal 3 óránként locsoltam elöl és hátul. Erre bizony szükség is volt, mert ha kihagytam - éreztem, hogy feszül a bőröm. Az ismerősök egészen elképedtek a megjelenésemen. Volt, aki el akart menekülni, mert azt hitte, valami bűnöző érkezett a boltjába. Természetesen szűkebb családi körömön kívül nem kötöttem mások orrára, hogy milyen beavatkozáson vettem részt, így sokan úgy vélték, azért olyan furcsa a fejem nyiratkozás után, mert valami trauma érhette. Nekik lett igazuk.
Képek az 1 hetes kontrollról
Az egyik este sikeresen hozzákoccant a fejem a szekrény sarkához. Épp, hogy csak hozzáért, de ez is nagyon fájt… Ekkor jöttem rá, hogy miért fontos az ember haja – persze ha van belőle elegendő, és elég hosszú: tényleg véd és érzékel, mint a macska bajsza. Kétségbeesve rohantam a fürdőszobába, ám szerencsére csak egyetlen beültetett hajszál jött ki félig, más baj nem történt. A kontrollon nagyon elégedett volt a doktornő, vígasztalt, hogy még annak a sérült hajszálnak is van esélye… és mostantól tiszta csapvízzel is moshatom a fejem, majd hamarosan visszatérhetek a samponhoz. Az új hajszálakat rendben lévőnek találta, és tájékoztatott, hogy 3 hét múlva várnak vissza kontrollra.
A műtét
A hajátültetés műtétjének napján már nyugodt voltam, és ez a jó érzés megmaradt egész nap. A rendelőt Budapest belvárosában, a budai oldalon találtam meg - belülről is modern, tiszta és jó ízléssel berendezett volt. A Doktornő és az ápolónő kedvesek és előzékenyek voltak, minden kérdésemre korrekt választ adtak. Ekkor már tudtam, hogy jó helyre jöttem.
A beavatkozás reggeltől késő délutánig tartott, a szünetekkel együtt 8 órán keresztül. Először levágták a hajamat - pedig otthon már egyszer levágattam - de itt a 2 mm-es hajhosszt még el kellett érni. Majd a doktornő érzéstelenítette a hajas fejbőröm azon részét, ahonnan ki akarta venni a hajhagymákat és elkezdődött a beavatkozás nehezebbik fele. Egy tű-szerű eszközzel el kezdte kivenni a hajhagymákat, amelyeket az asszisztensnő szétválogatott, majd speciális oldatba helyezett. Eközben én hason feküdtem, relakszáltam, zenét hallgattam. Majd mikor órák múlva ez befejeződött, ebédszünetet tartottunk, és elkezdődött a második forduló. A doktornő ekkor ültette be a kivett hajszálakat. Ekkor már ülő pozícióban voltam, ez bizony jóval kényelmesebb volt. Filmet néztem, felszabadultan beszélgettünk, olyan volt, mikor az ember már lefelé megy a hegyről. Természetesen ezt a területet is érzésteleníteni kellet a beavatkozás előtt. De mégis jóval egyszerűbb volt minden, gyorsabban is haladtunk.
Hajbeültetés után
Mikor véget ért a beavatkozás, érdeklődtem, hogy mikor kerülhet sor az újabb műtétre, de azt az elszomorító választ kaptam, hogy leghamarabb egy év múlva. Viszont addig is többször várnak vissza kontrollra.
Műtét előtt
Az utóbbi hónapokban egyre jobban zavart, hogy lassan már több a hiány, mint a hajszál a hajam homlokra eső részén. Mivel tudtam, hogy a hajszeszek nem jelentenek tartós megoldást, a neten kezdtem el tájékozódni. Itt bukkantam a HairHungary klinikára, a honlapon beírtam a nevem, telefonszámom a megfelelő oldalra, és hamarosan kaptam egy visszahívást. Konzultációs időpontot beszéltünk meg Szegedre, a Gogol utcába. A konzultáción dr Gaál Magdolna Adjunktusnő is megerősítette, hogy valóban indokoltnak tartja a beavatkozást, és mivel biztosított a cég megbízhatóságáról, belevágtam... Három nap múlva már a mütőasztalon feküdtem Budapesten. Ez valóban véletlen szerencse volt, mert egyébként hosszúak és zsúfoltak avárólisták, de szerencsére időpont változtatások azért nagyritkán előfordulnak.
Képek a hajátültetés előtt
A hajátültetési műtét előtt meglehetősen feszült voltam. Belevágtam egy teljesen új, számomra ismeretlen megoldásba, és nem tudhattam, vajon milyen lesz a kimenetel? Számomra ismeretlen szakemberek, ismeretlen helyszín, ráadásul ezek után éppen Németországba készülök dolgozni, vajon mit szólnak ott, ha megjelenek az új, gyakorlatilag skinhead frizurámmal? Komolyan bíznom kellett néhány ismeretlen szavában és becsületében, hogy elhiggyem, tényleg megéri a végeredmény a pénzt és a fáradtságot.
Hamarosan folytatom... ;)
Utolsó kommentek